1948-ban született Ercsiben. Porcelánfestő szeretett volna lenni, azonban helyhiány miatt nem vették fel a Képzőművészeti Gimnáziumba. 1994-ben kezdett el tájképeket festeni és portrékat rajzolni.
 
Az érdi Poly-Art Művészeti Egyesület és az Országos Képző és Iparművészeti Társaság tagja.
 
Több éven keresztül a raku technikával készült kerámia fortélyaival ismerkedett. Az utóbbi hónapokban, engedve az érzelmek, az impressziók és a látásmód változása által jelentkező, erőteljesebb színekből álló világnak, festményeiben az útkeresés új fázisába jutott.
 
Önálló tárlatokon és kollektív kiállításokon leginkább Pest megyében de az országban több helyen is szerepelt. Alkotásai közintézményekben és külföldön is megtalálhatók.

„…Festészete az alföldi tájképfestészet hagyományaira épül. Tájképeit és az ember,– és épített környezete témájában alkotott munkáit gondosan szerkesztett, lírai kompozíciókban festi meg. Olajjal készült táblaképei mellett szívesen és nagyon szépen dolgozik akvarellel. Színvilága, erőteljes kontúrjai és visszafogott, finom pontjai, vonalai, foltjai igazi grafikai élményt jelentenek.
 
…Raku kerámiáiban belső, saját, megélt világa az, ami a művészi alkotásokban feltárulkozik, és anyaggá-agyaggá válva nyomot hagy a világban…
 
…formai készsége, alkotói gazdagsága és a fantáziáját követő kifejezési kényszer megállít és megérint bennünket. Túljutott a kezdeti „mindent akarás” megtévesztő vonzásán, tudatosan és szépen dolgozva műtárgyakat hoz létre…”
 
Angyal Mária művészettörténész