Érd környékének országosan is ritka érdekes természeti képződményei s egyben népi kultúrtörténeti alkotásai a rejtélyes eredetű és funkciójú kaptárkövek.
 
Magyarországon csak Érdligeten, Diósdon és Sóskúton , valamint a Bükkben, Szomolya környékén és a Pilisben találhatók. Három feltevés van magyarázatukra, mivel a névből kiinduló méhkaptár magyarázat nem állja meg a helyét, mivel se írott források, se a kövek néhol meglehetősen eldugott és a Naptól elfordított állapota ezt nem támasztja alá. Az urnatemetkezés a másik kevésbé elfogadott magyarázat. Napjainkra megerősödött és legvalószínűbbnek tűnik a pogány áldozóhelyként, bálványtartóként való magyarázat. Ezt nem cáfolja az sem, hogy elvétve akadt olyan fülke, amelyben kereszt van, amit utólagos megszentelési szándékkal is magyarázhatunk. Hiszen tudjuk, hogy Szent László király törvényei is tiltották a fáknál, forrásoknál, köveknél való pogány áldozást. Valószínű tehát, hogy már Árpád magyarjainak honfoglalása előtti népek, akár hunok, kelták, avarok alkotásai is lehetnek, amelyeket egy darabig tovább használtak.
 
Az érdi kaptárkövek szorgos kutatója volt az 1930-as években Halász Árpád, újabban pedig Mihály Péter publikációi foglalkoznak velük. Halász törekvésének köszönhetően kerültek az érdi kaptárkövek 1981-ben természetvédelmi oltalom alá. Érdekes, hogy a Balázs Dénes által felmért érdligeti Szidónia-barlang bejárata mellett is található egy fülke. A területen található sziklavonulat négy db, jelenleg is látható fülkével rendelkezik.
 

Helyi szintű védelmet élvez.
 
Érd Megyei Jogú Város természeti értékeinek helyi védelméről szóló 20/2012. (V.7.) önkormányzati rendelete.
 
A védetté nyilvánítás célja a kaptárfülkék természeti emlékként történő védelme, megőrzése Országosan ritka voltuk indokolja a helyi értéktárba való felvételüket.