Életpályája:

Szülei: Palcsó László (1889–1951) és Kovács Margit voltak.
1940–1948 között a gyönki Református Gimnázium diákja. 1948–1949 között a Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatója. 1949-ben származása miatt eltávolították az egyetemről.
1949–1952 között segédmunkás, mezőgazdasági munkás, tisztviselő, gépkocsivezető és katona
1952–1957 között a Honvéd Művészegyüttes Zeneiskolájában tanult Kis István és Érsek Mária osztályában, és ennek a férfikarnak a szólistája is volt ugyanebben az időben.
1957–1979 között az Operaház magánénekese. 1979 óta nyugdíjas. 1980-1986 között szerződéses operaénekes. 1991 óta Érden él.
Életpályája alatt sok új magyar opera ősbemutatóján szerepelt. Sokoldalú énekes, kiváló színészi adottságokkal. Több európai országban volt vendégszereplő. Rádió- és tévéfelvételeket is készített.
1983-ban házasságot kötött Komár Ildikóval. Két gyermeke van; Sándor (1952) és Ildikó (1985).

2021. március 4-én elhunyt.

Díjai, kitüntetései:
• Érdemes művész (1974)
• Kiváló művész (1980)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010)[3]
• Érd Város Életműdíja (2011)
• A Magyar Állami Operaház örökös tagja (2014)
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 82
8 tévéfilmnek volt főszereplője. „Én a pásztorok királya… Palcsó Sándor emlékei” címmel 2011-ben könyvet írt életéről.