„1838-diki mártius18-a volt azon vészteljes nap, melyen Érd lakói kiönve lakjaikból emelekedettebb helyekről valának kénytelenek házaik nagy robajjali összeomlását szemlélni. Kétharmadánál több lakók maradtak födél nélkül.”

„Battyhány Fülöp főherceg birtokából három egyenes utcát vágatott ki, a mai Alsó-, Felső, Ilona, utca 250-300 négyszögöles házhelyek telkek kiméretésével építő anyag biztosításával segítette az árvíz károsultakat.” / Hegedűs József plébános úr nyomán ÁA/

Fülöpváros alapításának elmékét őrzi az Felső utca és a Kinga utca sarkán álló barokk kőkereszt. A város lakói minden év május 1-én Fülöp napján emlékeztek meg alapítójukról Batthyány Fülöp főhercegről, először 1842-ben. Az ezt követő évtizedekben ezen a napon mindig friss virágot lehetett látni a kereszt talapzatán, melynek haranglába a II. Világháború alatt megsemmisült.

A forradalom után, 1957-ben kezdték ásni a kutakat. A Felső utcában, a Rendőrségtől kicsit lejjebb volt az első, a mai Szépségszalon előtt, a második Dudás Lajos kovácsmester műhelye előtt, míg a harmadik a fent említett Kőkereszt mellett állt. Mély volt a kút, és jóízű ivóvízzel látta el a környéket.
/A negyedik kutat a Felső utca túloldalán ásták ki./
Ez volt a legmélyebb és legszélesebb kútgyűrűs (nem a megszokott egy méteres) kút, a feltöltött helye még ma is látható, kicsit mélyebb az a terület.

Tudjuk azt is, hogy a haranglábat őrizték. Őrzője özv. Pató István - halottas - volt. Feladatul azt kapta, ha tűz ütne ki - abban az időben több nádtetős ház is állt erre -, riassza a környéket.
A megsemmisült haranglábhoz tartozó kis harang az Érd Óváros plébániai gyűjteményében található.