A paleontológusok és régészek körében méltán világhírűvé vált Ősember korabeli vadásztelep hely és ritka magyarországi földtörténeti környezet.
 
Az északnyugat-délkelet irányú Fundoklia völgy az Érd-Tétényi-fennsík szarmata mészkőből felépülő nyugati részén fekszik. Közel 3 km hosszú, 10-30 méter mély, karsztos szárazvölgy. Területét kettészeli az M7-es autópálya. A völgy északnyugati vége világhírű ősemberi vadásztelepet rejt, ahonnan több mint ötvenezer állati csontmaradvány, köztük barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú, mammut csontok, valamint nagyszámú, a vadászzsákmány feldolgozását lehetővé tevő szerszám került elő. Ezek fő nyersanyaga a görgetett kavicsból származó kvarcit, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az érdi ősember a Kárpát-medencében egyedülálló módon a délkelet-európai, úgynevezett „charentien” kultúra képviselője volt. További különlegesség, hogy a völgyteknők alján tűzhelynyomokat is találtak.

A terület természeti értékekben is kiemelkedően gazdag, ahonnan 316 edényes növényfaj került elő. Két faj fokozottan védett: magyar gurgolya és a Szent István-szegfű, 33 faj védett. Közülük nagy állományokban él a csinos- és a délvidéki árvalányhaj, gyakori a tavaszi hérics, és értékes ritkaság a turbánliliom. Az élőhelyek változatosak. A völgyfenéken gyertyános tölgyes maradvány, a lejtők oldalain és a platón az egykori molyhostölgyes bokorerdőkre utaló virágos kőris és molyhos tölgy magányos példányai, valamint száraz cserjések és különféle szárazgyep típusok, lejtősztyepek, különleges élőhelyigényű sziklagyepek és löszgyep foltok fordulnak elő.
 
Az állatvilág is gazdag. Él itt a fokozottan védett pannon gyík és a színpompás tollú gyurgyalag. Nevezetes gerinctelenek a védett sisakos sáska, a fűrészes lábú szöcske és a fecskefarkú pillangó. A gerincesek közül a számos énekesmadár előfordulása jelentős.
 
A közel sík fennsíkba bevágódó, kanyargó völgy egyedülálló tájképi érték. A fennsíkról Érd dél-és délkeleti panorámája tárul elénk, valamint tiszta időben a Pázmánd-verebi dombvidék és a Velenci-hegység is szabad szemmel látható. A szomszédos érdi, tárnoki és sóskúti hasonló élőhelyek fokozatos beépítése következtében az érdi Fundoklia-völgy az egyik utolsó, jelentős kiterjedésű mentsvára a fennsík élővilágának.
 
Az 1999 óta helyi védettséget élvező völgy M7 autópályától délre eső szakaszán 2009 decemberétől igényesen kiépített tanösvény várja a látogatókat. A hosszú szárazvölgy legkönnyebben a parkvárosi Dévai utcától közelíthető meg, illetve a Hargitai - Hegyalja utca találkozásánál indulhatunk el a tanösvényen. A tanösvényen végighaladva megismerhetjük mindazon csodálatos természeti értékeket, melyet ez a kis terület rejt magában.
 
Leginkább májusban, az árvalányhaj virágzásakor érdemes a Fundoklia völgyet felkeresni, bár az ínyenceknek egész évben nyújt érdekességeket.
 
Pest megye is saját értékének tekinti, 2016 óta.

Az ősember vadásztelepének maradványait őrző, az M7-es autópályától északra eső szakasza régészeti védelem alatt is áll. A természeti értékekben gazdag délre eső részen egyben európai jelentőségű NATURA 2000-es terület.
 
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A FUNDOKLIA völgyben tárták fel 1963-64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ember vadásztelepét. A kb. 50000 évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kő eszközei alapján az itteni kuturát a franciaországi mousterien-hez sorolták. A mintegy 50000 db. állatcsont és fog feldolgozását Kretzoi Miklós végezte, aki megállapította, hogy a vadászott több, mint 30 állatfajta között a barlangi medve elejtése volt jellemző. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.
 
Természet világa: Dr Szerényi Gábor: A FUNDOKLIA VÖLGY