„… Akkor Érd szépen virágzott
Régi Nemzettség nevén.
Melly magából
Származottnak Hitte híres Attilát.”
(Virág Benedek)

Az érdi Gyorma-tetőn áll egy barokk kőkereszt. A kereszt körül, kb. 2 holdon helyezkedett el valamikor a város szérűs kertje. Majdnem 3 évszázadon keresztül itt csépelték a város közös gabonáját, itt történtek a határ- és terményszentelések (búza szentelés stb.)Az itt megépített csűrben zajlottak az arató és szüreti mulatságok, közösségi rendezvények. A szérű közepén áll az 1789-ben meghalt Illésházy Ferenc gróf emlékére állíttatott kőkereszt. A gyermekként meghalt Illésházy Ferenc gróf nevelője Virág Benedek, a nyelvújítás korszakában élő pálos szerzetes, majd világi pap, költő volt. Ezen a szérűn sokat tartózkodott, elnézvén az érdi gazdák szorgos munkáját, elmélkedett az ország és Érd történelmén.
Ennek emlékére írta Virág Benedek, a „Delinger János Érdi Barátomnak” címzett versét. (A mellékletben olvasható.)
A keresztet a gyermek gróf halála után, 1790. május 2-án állíttatta édesapja gróf Illésházy János, egy időben a templom tornya oldalán álló kereszttel. Mindkettő Ferenc gróf emlékét őrzi, aki a Szent Mihály plébánia-templomban, a bal oldali oltár alatt van eltemetve. Címerrel ellátott
emléktábla jelzi sírhelyét.
A terület története is figyelemre méltó. A II. Világháborúig közösségi tulajdon, majd bérlemény, aztán magántulajdon.

Méltatlanul, történetét elfelejtve az Érdi Útikalauzban „ fehér kereszt” néven szerepeltetik (a
fehér kereszt állatvédelmet jelent.)

Virág Benedek: Emlékeztető Versezet
Delinger Jánosnak, Érdi Plébánosnak, és Esperesnek
1821.
Versrészlet, az eredeti helyesírás szerint lejegyezve:
„ Emlékezzünk Régiekről”,
így tanít egy Énekes,
A ’ki Érdet látta, ’s járta,
Míg Magyar volt, nem Török,.

Íme! háromszáz Tavaszt ’s Nyárt,
Kis hiával, hajt Dunánk,
’S ah! mi bús üdőt előnkbe
Tüntet! ah gyász! ah haza!
Melly kemény Tél fojtogatta
A ’mi benne fenmaradt!
Az, ki érzékeletlen erre,
Nem vérünk sem nemünk,…..”

Forrásanyag Ábel Andrástól. Hála és köszönet érte.