A kert az Érd belterületén fekvő legnagyobb összefüggő tölgyesmaradványt őrzi. Ez az Érd-Tétényi mészkőplató néhai tölgyesének újulata.
Legjellemzőbb fája a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). A kocsányos tölgy termése, a jól ismert kupacsos makk a kocsányon helyezkedik el, viszont levelei igen rövid nyelűek. A kocsányos tölgy rügyei, hajtásai és a levelek fonákja kopasz, míg a kocsánytalan tölgyé molyhos. A Czabai-kertben megtalálható a mezei juhar (Acer campestre) és a közönséges dió (Juglans regia) is. Az 50-70 éves faállomány a környék megelőző állapotának ritkaságszámba menő reliktuma, jelenleg 238 db 14-22m magas, 30-55cm törzsátmérőjű egyedből áll.
A cserjeszinten egybibés galagonya, mogyoró, húsos som, sajmeggy és mezei juhar; a gyepszinten az erdei szálkaperje, az erdei ebír, a bajuszos kásafű, valamint a kányazsombor és a gyöngyvirág fordul elő.
A Czabai-kert sűrű erdeje igazi oázis a helyi állatvilág számára. Rendszeresen költ itt a feketerigó, a széncinke, az ökörszem, a vörösbegy, a barátposzáta, a nagy fakopáncs, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, valamint a ragadozó madarak közé tartozó karvaly. Nyáron ritka vendég a kakukk. Ősszel a tölgy makktermése a vetési varjút és a szajkót csalogatja a kertbe. Télen az etetők vendégei a zöldcinkék, a fenyőpintyek, a tengelicék, a kékcinkék és az őszapók. Rendszeres téli vendég az erdei pinty és a meggyvágó is.
A madarakon kívül emlősök is megtelepedtek a kertben. Nyári estéken sokszor hallani a keleti sün zörgését az avarban, míg a háborítatlan erdőrészekben a mókusok ugrándoznak, játszanak.

A 0,66 hektárnyi kiterjedésű, zárt terület híven őrzi a korábbi vegetáció emlékét.
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, a látogatónak maradandó esztétikai élményt adjon, és lehetővé tegye az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználását.”
2006-ban hivatalosan is madárbarát kertté nyilvánították. A madarakat itt számtalan itató, természetes anyagból készült etető és odú várja.
Megmaradása és fejlődése elsősorban annak köszönhető, hogy a terület volt és jelenlegi tulajdonosa lehetőségeihez mérten igyekezett megóvni a fákat, biztosítani a szükséges, alapvető kezelést.
A kert tulajdonosa, Czabai Balázs lelkiismeretesen gondját viseli fáinak, és előzetes bejelentésre szívesen fogadja az érdeklődőket.