Helyi érték… Érdikum

Gyorsan változó világunkban szükségszerűen keressük a biztos pontot, a változhatatlant. Ilyenek az emberi értékek.

„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
 
Magyar Alaptörvény P) cikk
 

Ezek nem csak tegnap, hanem ma és holnap is létre jöhetnek és a tapasztalatok alapján létre is jönnek.

Teremtődésükhöz elengedhetetlen az alkotó ember. Testi-lelki-szellemi teljességgel.

Már csak az anyagra van szükség, amiből az érték készül. Ez lehet bármi, gyönyörű világunkból – ásványi- növényi-állati eredettel. Azonban nélkülözhetetlen hozzá egy el- és befogadó közösség, mely értelmét adja az alkotásnak azzal, hogy csodálja és/vagy használja azt.

Ezeket az alapigazságokat felismerve született 2012-ben egy törvénye Magyarországnak, a Hungarikum Törvény.


Védjegye is jól tükrözi a lényegét. A grafikus – Tóth Péter - a Szent Koronát választotta a védjegy motívumának, amelyet a stabilitás jelképének tekint a folytonos változások közepette. „A Szent Korona a magyar államiság születésének és függetlenségének szimbóluma, ebből adódóan történelmi múltunk el nem törölhető lenyomata. Mind esztétikai megjelenése, mind a benne lévő évezredes tartalom állandóságot és erőt sugároz. A grafikán a korona spirális formája a Kárpátok vonulatát, a medence ívét is megidézi, formázza, ezáltal természetesként sugallja a jelenlegi államhatárokon túl teremtett magyar értékek számbavételét, a nemzeti összetartozást. Emellett pedig a forma az örök ciklikusság és a végtelenség jelképe is. A formai motívumok – kiegészülve nemzetünk színeivel – szándékaim szerint kerek egészet alkotnak”– fejtette ki véleményét.

A nemzeti értékek számbavételét nem az íróasztalok mögött ülő jól képzett szakemberekre bízza elsősorban a törvény, hanem Önre. Igen, Önt kéri meg arra, kedves olvasó, hogy gondolja végig, mit tart értéknek Érden. Mi az, ami jellegzetesen érdi, helyi érték. Az Ön javaslata szükséges ahhoz, hogy ezt – ha a Települési Értéktár Bizottság is helyénvalónak minősíti – a város önkormányzata az Érdi Értéktárba helyezze. Vagy ha méltónak találja rá, akár tájegységi, megyei vagy országos értéktárba is továbbküldheti.

Érd arculata nem azonos annak sokrétű kulturális alkotásaival, melyekbe a tánc, a színjátszás, a zene is bele tartozik éppúgy, mint a képi, szobrászi illetve építészeti művek. Ezzel a lehetőséggel ennél sokkal átfogóbb képet lehet kialakítani szűkebb és tágabb hazánkról. Érden is vannak a sporthoz, a turizmus és vendéglátáshoz, az egészség és életmódhoz, az agrár- és élelmiszergazdasághoz, az ipari és műszaki megoldásokhoz, a természeti környezethez kapcsolódó értékeink is.
 
Ön mit tart annak? Válaszát megadhatja az erdikum@t-online.hu címre.

Az Érd Települési Értéktár eddigi kincsei:


Nepomuki Szent János szobra Érd Óvárosban

Története

Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, így nem csodálkozhatunk azon, ha a XVIII. sz.-ban Érden több szobra is létezett. Érd híres volt - még a múlt században is - hajómalmairól, halászatáról. A vízimolnárságnak több száz évre visszamenő hagyománya volt Érden. Erre utal az az adat is miszerint 1490-ben Bornemissza János két érdi dunai malmát adta oda Orbán egri püspöknek. Az 1780 körül készített copf posztamensű szobor a templomtér központi dísze.
 
Nepomuki Szent János szobrát az 1792. évi canonica visitatio már említi, és az 1818. évi egyházlátogatói jegyzőkönyv szerint Illésházy János gróf emeltette és Radnics Pál érdi esperes áldotta meg.
 
Nepomuki Szent János 1340-ben született Csehországban egy Pomuk vagy Nepomuk nevű mezővárosban. A prágai udvarban kanonokként működött, IV. Vencel király feleségének gyóntatója volt. A féltékeny király egyszer rá akarta venni felesége gyónásának elárulására Jánost, de sikertelenül. A király a Moldva folyóba ölette az akaratának ellenszegülő papot 1383-ban. A prágai Szent Vid-templomban temették el. A XVI-XVII. sz.-tól kezdve sírjánál rendkívüli eseményeket észleltek, 1729-ben szentté avatták.

A szoborról

A templomkerti szobor ikonográfiai különlegessége, hogy Nepomuki Szent Jánost fedetlen fővel ábrázolta megalkotója, birétumát a bal kezében tartja. Szokásos megjelenítése papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, karján feszülettel, fején birétummal és dicsfénnyel történik. Az érdi szobor is festett volt, hasonlóan az országban számos helyen lévő társaihoz. A helyreállítás 1998-ban készült el, s az újjászületett szobor a püspök áldásában is részesült.


Története

Bár a szobor nincsen műemlékjegyzékben, művészeti, történeti értékénél fogva jelentős értéket képvisel, Érd-Ófalu sokat emlegetett, lebontott kastélyának jelenleg is meglévő támfala előtt áll. Szent Walburga szobrát Illésházy János készítette 1789 körül. Szent Walburga apátnő volt, ünnepe II. 25-én van. 710 körül született Angliai Richard leányaként, s a winburni apácakolostorban nevelkedett.
 
Szent Walburga a parasztok, földművesek védőszentje. Segítségét kérik a bő termés érdekében és a háziállatok gyarapodásához, kutyaharapás és veszettség ellen. A térítés mellett a fej betegségeinek gyógyításával is foglalkozott.(fog, szem, fül)
 
A török utáni újjáépítéshez az ő segítségét kérte az Illésházy család. 1760-ban szentelték fel emlékezetére a Szent Mihály templom Valburga oltárát.
 
Temetkezési helyén Eichstattban, sírjának kő lapjai közül immár 1000 esztendeje az u.n. Szent Walburga olaj szivárog, melyet az apácák összegyűjtenek és kis üvegekben szétosztanak. Az olajnak csodatévő ereje van.

A szoborról

A paraszt barokk szoborhoz egy szép helyi monda is kapcsolódik.
 
Illésházy grófnőt sokszor fogfájás gyötörte. Éjszakákon keresztül sétált a bástyafal mellett imádkozva Szent Walburgához, hogy szabadítsa meg a fogfájástól. Fájdalma elmúlása esetén szobor felállítását helyezte kilátásba. Ennek bekövetkeztével áll a szobor, és mivel a grófnőnek a záp foga fájt, a régiek Záporkának nevezték el a szobrot és környékét.


Élő Rózsafüzér Zarándoklat Érd Körül

Története

2010. óta évente, október második szombatján a helyi görög és római katolikus plébániai és szerzetesi közösségek összefogásával megvalósuló egész napos lelki program.
 
A zarándoklat Érd-Parkváros Napközis táborából indul reggel. A Szent István király plébánia - közös állomás - után 2 ágon folytatódik. 1. ág állomásai: Teréz anya nővérei, Fundoklia, Tusculanum – Szent Szűz Plébánia, Újtelep – Rózsafüzér Királynéja plébánia; 2. ág állomásai: Regina Mundi, Görög Katolikus parókia, Postástelep – Kármelhegyi Boldogasszony plébánia, Érdliget – Nagyboldogasszony plébánia. Ezután ismét közös állomás Újvárosban a Jézus Szíve plébánia, majd együtt érkeznek – 17 km gyaloglás után - a zarándokok a püspöki záró Szentmisére Érd-Óvárosba, a Szent Mihály plébániára. Utána agapéval búcsúzunk mindenkitől.
 
Mindkét ágon a legszebb és legmagasabb pontján a városnak a lelki vezető atya áldást mond a városban és környékén lakókra. Minden állomáson lelki program várja a megpihenő zarándokokat- ima, elmélkedés, tanúságtétel.

A zarándoklatról

A zarándoklaton minden évben legalább 500 ember vesz részt, idősek és fiatalok egyaránt. Keresztény hagyományaink életigenlően, életre hívóan megszólító alkalma ez a nem hívő lakosság felé is, hisz sokuk háza előtt elhaladva hallhatják imáinkat, melyet értük is mondunk. A szeretet megnyilvánulása ez, mely mindenképp alapvető erkölcsi értéket hordoz társadalmunkban, a városért és a benne, körülötte lakókért.


Története

A Balázs Dénes érdi, világjáró geográfus által alapított Magyar Földrajzi Múzeum elsősorban a nagy magyar utazókat, földrajzi felfedezőket bemutató kiállításával és az ahhoz kapcsolódó egyedülálló szoborpanteonnal tarthat igényt a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételre.
 
Magyarország népességének csekélysége és tengerektől való elzártsága ellenére arányában feltűnően nagy számban vette ki részét a Föld megismeréséből. Utazóinknak a világ tudományához való hozzájárulását kiegészíti az az erkölcsi nagyság is, ami államunk szűkös anyagi forrásait pótolta áldozatvállalásban, akaraterőben, kitartásban, tudásvágyban, patriótizmusban. Ennek legtipikusabb esete Kőrösi Csoma Sándor személye, akinek udvarunkban lévő kőszobra - Antal Károly szobrászművész alkotása - kitűnően fejezi ki az életét a Himalájában a tudományért áldozó utazó heroizmusát. Az őshazánkat kereső, de a tibetológia megalapítójává váló kutató szobra 1942-ben politikai sajtótámadások miatt nem kerülhetett felállításra, de 1984-ben szerencsére megkerült, és az érdi múzeumi szoborpanteon kiindulópontjává válhatott. A szobrok száma jelenleg már 12. 

A múzeumról

A nagy magyar földrajzi felfedezők és utazók közelebb hozták hozzánk a világ távoli tájait és népeit és hírünket vitték a világba. Munkájukkal, írásaikkal, gyűjtéseikkel hozzájárultak a Föld alaposabb megismeréséhez és megismertetéséhez. Érdnek is komoly idegenforgalmi vonzerőt jelentenek múzeumunk három állandó kiállítása (Magyar utazók, földrajzi felfedezők – A Kárpát-medence tudományos feltárói – Érd helytörténeti kiállítása), időszaki kiállításai. Az iskolák oktató-nevelő munkájának pedig fontos támaszt jelent az itt zajló gazdag múzeumpedagógiai munka (vetélkedők, múzeumi órák), múzeumbarát köri előadások, tudományos előadóülések, a közművelődési és a tárlatvezetői tevékenység. Az óvodáktól az egyetemekig az ország minden részéből érkeznek csoportok. A turisták körében is nagy népszerűségnek örvendünk. Szakkönyvtárunk immár 12 ezres állományával segíti a kutatók munkáját.


Érdi Hungarikum Klub

Érdikum - Technológia: EUSAN Kft.